A legtöbb szülő ránézésre próbálja eldönteni, hogy egy csúszda “nem túl meredek-e”. Néhány számot valóban előír a szabvány, a korosztály szerinti választás viszont gyakorlati kérdés. Ebben a cikkben mindkettőt megmutatjuk.
Mit ír elő a szabvány?
Az otthoni, családi használatra szánt kerti játékokra (hinta, csúszda, mászóka) az MSZ EN 71-8 szabvány vonatkozik. A közterületi és intézményi játszóterek eszközeire egy másik, szigorúbb szabványsor, az MSZ EN 1176 érvényes, de az otthoni kertre nem kötelező. Az otthoni csúszdákra vonatkozó főbb előírások:
- Csúszófelület: a dőlésszöge egyetlen pontján sem haladhatja meg a 60 fokot.
- Induló szakasz: a csúszda tetején egy majdnem vízszintes (0-10 fokos) rész, ahol a gyerek leülhet. 1 m-es indulómagasság alatt legalább 15 cm, 1 m-től legalább 25 cm hosszú.
- Kifutó szakasz: legalább 15 cm hosszú, 0-10 fokos, és a vége legfeljebb 30 cm-re lehet a talajtól.
- Oldalfal: 1 m-es indulómagasságig legalább 5 cm, afölött legalább 10 cm magas oldalfal kell, hogy a gyerek ne csússzon le oldalra.
- Magasság: otthoni kerti játékon a gyerek 2,5 m-nél magasabbra nem mászhat fel, és nem állhat, ülhet ott. Az 1 m-nél magasabb platformhoz korlát is kell.
A szabvány nem ad korosztályonkénti dőlésszöget vagy indulómagasságot. Ezt a gyártó adja meg a terméken (ajánlott korosztály), a gyakorlati ajánlást pedig lent foglaltuk össze.
Gyakorlati ajánlás korosztályonként
- 1-3 év: kis, önálló, lépcsős csúszda vagy alacsony torony, kb. 1 m körüli indulómagassággal, lankás, lehetőleg hullámos lappal. A hullámok lassítanak, a kicsiknek ez biztonságosabb.
- 3-6 év: játszótorony 90-130 cm-es platformmal, 1,75-2,3 m-es csúszdalappal.
- 6 év felett: 145-150 cm-es platform, 2,9-3 m-es, akár egyenes, gyorsabb lappal.
A lap hossza mindig a platform magasságához igazodjon. A forgalmazók ajánlása szerint egy kb. 2,3 m-es lap 125-130 cm-es, egy 3 m-es 145-150 cm-es platformhoz ideális. Ha a lapot ennél magasabbra szereled, túl meredek lesz, ha alacsonyabbra, túl lapos, és a gyerek megáll rajta. Erről, és arról, hogyan válassz csúszdát, a kerti csúszda vásárlásról szóló cikkben írtunk részletesen.
Miért nem csak a dőlésszög számít?
A kifutó rész
Ez az egyik leggyakrabban kihagyott szempont, ha valaki házilag épít csúszdát: egy egyenletes, egy szögben futó lap kifutásnál sokkal veszélyesebb, mint egy olyan, ami a végén ellaposodik. Kész csúszdalapnál a kifutó a lap része. Ha magad építesz, a fenti 0-10 fokos, legalább 15 cm-es, a földhöz közeli végű kifutót mindenképp alakítsd ki.
Indulómagasság
Ha készen vásárolt csúszdalapot építesz be saját mászókába vagy állványba, mindig a gyártó által megadott indulómagasságot kövesd. 1 m-es platform fölött már magasabb oldalfal, kapaszkodó és korlát kell, ezért a nagyobb tornyoknál ezt is ellenőrizd.
Biztonsági védőtávolság
A csúszda mindkét oldalán legalább 1 méter, a kifutó végénél pedig legalább 2 méter teljesen szabad, akadálymentes (és lehetőleg ütéscsillapító burkolatú) területet érdemes hagyni. Ez ugyanaz az elv, mint amit a trambulinnál is hangsúlyozunk: a biztonsági zóna legalább annyira számít, mint maga az eszköz.
Mikor válassz alacsonyabbat?
A korosztályos ajánlás iránymutató, nem szigorú szabály. Két esetben érdemes óvatosabb irányba eltérni:
- Ha a gyereknek még bizonytalan az egyensúlyérzéke a korához képest. Hasonló fejlettségi szempontok érvényesek, mint a hinta korosztály szerinti kiválasztásánál.
- Ha a csúszda alatti talaj nem ütéscsillapító, például betonos vagy térköves terasz közelében van. Ilyenkor egy lankásabb, alacsonyabb csúszda a biztonságosabb kompromisszum.
Összefoglaló
Az otthoni csúszdákra az MSZ EN 71-8 szabvány vonatkozik: a csúszófelület sehol nem lehet 60 foknál meredekebb, a végén legalább 15 cm-es, 0-10 fokos kifutó kell, amelynek a vége legfeljebb 30 cm-re van a talajtól, és a gyerek 2,5 m-nél magasabbra nem mászhat. Korosztályos számot a szabvány nem ad. A gyakorlatban 3 év alatt kb. 1 m-es indulómagasság és lankás lap, nagyobbaknak 90-150 cm-es platform és hozzá illő hosszú lap a jó választás, megfelelő védőtávolsággal.